Mocsolyás

"Bár Mocsolyástelepről az első írásos nyomok 1805-ből származnak, a "falu" soha nem volt közigazgatásilag önálló, soha nem volt és jelenleg sincs községi státusza. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a falut mintegy kettévágta a járáshatár. A település páros házszámú oldala és az ott lakók a miskolci járáshoz és Kisgyőr községhez, míg a páratlan oldalon élők a mezőkövesdi járáshoz és Borsodgeszt településhez tartóztak. Ez a megosztottság szűnt meg 1957-ben, amikor a település egész belterületét Kisgyőr községhez csatolták. A mocsolyási lakosok által használt földek azonban továbbra is borsodgeszti helyrajzi számmal, a mezőkövesdi földhivatalnál vannak nyilvántartva. A településen már 1897-ben is működött az erdőkincstár erdészeti irodája. A településnek közel 100 ha saját erdője volt közös használatban, legeltetési bizottsági irányítással, melyek ma az Önkormányzat tulajdonában vannak. Mocsolyástelep lakosai földjeiken mindvégig egyénileg gazdálkodtak, sem a kisgyőri, sem a sályi mezőgazdasági szövetkezetbe nem léptek be. A szlovák-magyar áttelepítés során egy családcsere történt. a Karakas családot kitelepítették és birtokukba 1957. július 15-én Földi István és felesége Gyurkovics Mária osgyáni születésű lakosokat telepítették be, 10 kh. földön gazdálkodtak. A tanácsrendszer idején, amikor tanácstagi körzetek voltak, 3 fő mocsolyási volt a tanácstagok között, akik képviselhették a lakosok érdekeit.
A rendszerváltást követően Mocsolyástelepen nem alakulhatott helyi önkormányzat, bár a lakosság száma még ekkor is több mint 180 fő volt. Jelenlegi statisztikai besorolása szerint "egyéb belterület"-ként, közigazgatásilag Kisgyőr egyik utcájaként szerepel. A "falu" közműellátottsága teljes, ki van építve a villany, víz, gáz, telefon és csatorna-hálózat. Az utak 100%-ban aszfaltozottak. Mivel kereskedelmi ellátás nincs a faluban, lakósság ellátásáról a tanyagondnoki szolgálat gondoskodik."

Idézet a Kisgyőr könyvből.